Rumbold-Cselényi Daniella vagyok, Lencsi és Bánk anyukája. Korábban újságíróként dolgoztam, pörgős életet élve. Abban a pillanatban, hogy anya lettem, új időszámítás vette kezdetét. Ott álltam tele kérdésekkel, kétségekkel. Fogalmam sem volt, jól csinálom-e a dolgokat. Jól jött volna akkor, ha valaki őszintén beszél az ismeretlenről, a nehézségekről. A világ is kezdte új oldalát mutatni. Megismerkedtem olyan témákkal, mint a szoptatás, mozgásfejlődés, gyermeklélektan. A mindennapokban elkezdtem kutatni az olyan helyeket, ahol gyerekkel is jó lenni: enni-inni, kirándulni. Közben naponta új tapasztalattal gazdagodtam az anyaságot illetően. A blogon ezekről olvashattok. 

Kovács-Tóth Noémi vagyok, hivatásom szerint újságíró, illetve 2016 májusa óta anyuka. Azt hittem, hogy bennem soha nem merül le az akkumulátor, mindig rengeteg dologgal foglalkoztam egyszerre. Az én huncut kis csibészem, Kinga azonban bebizonyította, hogy szülőnek lenni összetettebb, kimerítőbb és csodálatosabb dolog, mint amit valaha elképzeltem és elmeséltek nekem. Türelmesebb lettem, rejtett szuperképességek birtokába kerültem és még több csokit eszem, hogy bírjam a tempót. Kevesebb rockkoncertre járok és gyakrabban festek (persze nem akkor, amikor ihletem van, hanem gombnyomásra, amikor alszik a baba). Szeretném veletek megosztani mindazt a rengeteg élményt, történetet és inspirációt, ami az anyaságomhoz köthető.